Tudni illik

„A teljes esküvői kiadás megosztása megegyezés kérdése.“

Boldogító igen a számok tükrében

Láttam én már örömanyákat azon civakodni az esküvő végén, hogy melyik családnak mennyi rántott hús jár a maradékból… És csak ezután következett, azaz következett volna, a vacsora több százezres költségeinek a kiegyenlítése…
Az esküvő alapos anyagi tervezést igényel. Bár akármilyen precízek vagyunk, a végén úgyis minden borul!
Ma már nincs általános recept a költségek megosztására. Valaha a menyasszony édesapja kiüríthette a családi kasszát, ha a lánya fényes szertartásra vágyott. Ma már a vőlegény családja sem mentesül az anyagi terhek alól. A teljes esküvői kiadás megosztása megegyezés kérdése. Felezhetők is az anyagiak, de jelenleg a legelterjedtebb változat, hogy a meghívott vendégek száma arányában osztozik a két család. Mindezt árnyalja, hogy ma már egyre ritkábban járulnak oltár elé húszéves pályakezdőként a fiatalok. Már pedig egy jól kereső jegyespár esetében akár saját maguk is beszállhatnak az esküvő finanszírozásába, vagy bevállalhatják a teljes költséget is. Ez azzal az előnnyel is együtt jár, hogy saját maguk határozhatják meg az esküvő minden pillanatát. Második, vagy éppen sokadik házasságkötéskor pedig már arcpirító a szülőket terhelni.
Ha a két család közösen osztozik a költségeken, akkor érdemes a hagyományos költségmegosztási etikettet végigböngészni! A menyasszonyi és menyecske ruhát és a kiegészítőket – kesztyűt, fátyolt, cipőt… – a menyasszony családjának illik kifizetnie. Talán nem is kérdés, hogy a jegygyűrűvel a vőlegény lepi meg jövendőbelijét, no és persze a sajátjáról is ő gondoskodik. Ugyanúgy neki kell leszurkolnia a menyasszonyi csokor árát, ám színben és fazonban nem árt előtte egyeztetni kedves párjával. Voltam én már olyan esküvőn, ahol az ifjú ara elsírta magát, amikor meglátta meglepetésnek szánt liliomcsokrát. Szegény allergiás volt a liliomra, mihelyt a közelébe került, azon nyomban prüszkölni kezdett. Bár érdekes, hogy a vőlegény minderről egészen addig nem tudott…
Az összes többi költség megegyezés kérdése. No de nézzük, hogy milyen kiadásokról van szó! Hasznos lehet részletes listát készíteni árkalkulációval együtt a szervezés legelején, aztán közben mellé írni a tényleges összegeket. Így kinyomozhatjuk: hogyan is kétszereződött meg az eredetileg tervezett esküvői kiadás a legvégén.
Az ifjú ara ruhájáról már szóltam, amely kiegészítőkkel együtt, menyecske ruhával megfejelve átlagosan 80-100 ezer Ft körül mozog. No persze, az álomruha bérlése akár ennek a duplája, de a sokszorosa is lehet. Ne feledkezzünk meg az ünnepi frizuráról, sminkről, manikűrről, amely összességében minimum 20 000 Ft. A vőlegénynek is minőségi öltöny, ing, cipő és nyakkendő dukál, nyugodtan félretehet erre a célra vagy 70 000 Ft-ot. A jegygyűrű egyéni ízlés kérdése, már 40 000-ért is találhatunk, ám több százezer forintért is kínálnak egyedi példányokat. Nem kis kiadást jelentenek a meghívók, ültetőkártyák, a násznépnek szóló köszönőajándékok. Ne feledkezzünk meg a fényképész költségeiről, a videósról, a zenekarról, a hivatásos vőfélyről sem: ezek összességében szintén több százezer forintra is rúghatnak. Van költsége az esketésnek is: a virág, vagy éppen lufi dekoráció is több tízezer forintunkba kerülhet. A legnagyobb kiadást az esküvői menü jelenti: meghívott vendégenként átlagosan 5000 Ft-tal számolhatunk, mindezt akár százezer forinttal is tetézik az édes és sós sütemények, torták. Az italfogyasztás a legrizikósabb része a tervezésnek, bár ha a rövid italokat saját magunk vihetjük a vendéglőbe, akkor nyert ügyünk van!
Rövid felsorolásunk egy átlagos 100 fős lagzi esetében már a millió forintot súrolja, pedig a listából kimaradt az esküvői jármű bérleti díja, nagyobb távolságoknál a buszbérlés, a vendégek elszállásolásának költsége, no és az álomnászút sem olcsó mulatság.
Kandi